Hamvasztás menete

Annak ellenére, hogy az elhunytak hamvasztása ősidők óta jelen van az emberi kultúrában, sokan még ma is megborzonganak a krematórium szó hallatán és inkább a hagyományos, koporsós temetést részesítik előnyben. A hamvasztást és annak technológiáját több előítélet is övezi. Ahhoz, hogy az emberek által gyártott hibás elméleteket, fikciókat szétoszlassuk, megkíséreljük részletesen bemutatni egy modern, a XXI. század követelményinek megfelelő hamvasztóüzem működését.

Mint minden szolgáltatásnak, a hamvasztásnak is a megrendelés az alapja. A megrendelés elkészítéséhez szükség van a halottvizsgálati bizonyítványra, melyet kórházban történt haláleset, vagy kórházba szállított elhunyt esetén a kórház patológiai osztálya, lakáson történt halál esetén a halál beálltát megállapító orvos állít ki.

Általában megrendelést követő második munkanapon elszállítjuk a kórházból az elhunytat. A szállító kollégák a kórházban azonosítják az elhunytat a rendelkezésükre álló dokumentumok, és az elhunyton elhelyezett 2 db végtagcédula alapján. Bármilyen nemu különbséget fedeznek fel az adatokban, azonnal jelzik azt. Az elszállítás feltétele a tökéletes azonosíthatóság.

A hamvasztóüzembe történő beszállítást követően az üzem ismételten azonosítja az elhunytat. Amennyiben minden azonosítót rendben találtak, nyilvántartó könyvbe iktatják az adatokat, és hűtőbe helyezik az elhunytat.

Ezt követően a dokumentumok bekerülnek az adminisztrációs részleghez. Itt újabb azonosítást végzünk és minden szükséges iratot ellenőrzünk.

Csak abban az esetben hamvasztunk el valakit, ha valamennyi szükséges dokumentáció, valamint a megrendelt kellékek, urna, urnaszemfedő, rendelkezésünkre állnak.

A beszállítási és hűtési szakaszt követően megkezdődik az elhunyt hamvasztása. A kemencék mérete, és formája úgy került kialakításra, hogy egyszerre egyetlen holttest fér be. Szintén biztonságot nyújt a hamvasztókemence számítógépes vezérlési rendszere, mely csak abban az esetben engedi felnyitni az ajtót, ha az elhunyt hamvasztási száma be lett programozva. A hamvasztókemencébe történő bekezelést és kikezelést a számítógépen felül, még egy erre a célra megszerkesztett könyvbe is rögzítjük percre pontosan. A technológiai sorrend kizárja a testek összecserélésének a lehetőségét. A hamvasztókoporsóba kerül egy fémhasáb, melyen az elhunyt azonosító adatai szerepelnek. Ez a hasáb később bekerül a hamvakat tartalmazó belső urnába, így a hamvak a későbbiek folyamán is egyértelműen azonosíthatóak lesznek. Egy átlagos hamvasztás 60-70 perc alatt zajlik le. A kemencében már a bekezeléskor is 700-800 Celsius fok körüli hőmérséklet van, automata érzékelő irányítja a befújandó levegő mennyiségét, de a műveletet felügyelő szakszemélyzet szükség esetén be tud avatkozni a folyamatba. A hőmérséklet akár 1100 Celsiusra is emelkedhet. A hamvasztási folyamat befejezését követően kikezelik a hamvakat a kemencéből egy erre a célra kialakított edénybe, ahol 20 percet hűtjük. Ez az edény a hűlést követően egy porítóberendezésbe kerül, ahol cca. 4 mm 3 nagyságura porítjuk a hamvakat.

A porítóberendezésből a hamvak az urnabetétbe kerülnek, amit még a hamvak behelyezését megelőzően ellátunk azonosítókkal (elhunyt neve, hamvasztási száma, hamvasztás napja, hamvasztást végző üzem azonosító betűjele).

Az urnabetét tetejét és alját összeforrasztjuk, lezárjuk. Ez az urnabetét fog belekerülni a díszurnába.

Egyes csontok - ha nem is maradnak egyben - nem por alakban kerülnek ki a kemencéből, ezért szükséges a porítás, hogy a hozzátartozóknak teljes egészében adhassuk át az elhunyt földi maradványait.